Itthon

Hazaértem, ezt már itthonról írom. 4 órát késett a gép. Itthon anyuékat vártam csak, lévén hajnali 4:00, erre ott áll Tomi, Doki, Attila kezükben egy korsó Sopronival. Nagyon jólesett a sör is, a gesztus is.



Kijöttek velem a pályaudvarra! Ilyen barátokat mindenkinek!

utlosó pillantásaim Valenciára

Vége

Hát lejárt az időm. 2 óra múlva indulok a vasútállomásra.

Tegnap kellemes búcsú volt. Először közös meccsnézés a Finistral nevű kocsmában, ami a kb. törzshelyem volt. Ott néztem az Atleti meccseket. Spanyolország nyert, úgyhogy nagy vigadalom volt. Ettünk-ittunk több helyen is. Sajnos kedd lévén 3 után semmit nem találtunk nyitva. beindultunk gyalog a belvárosba, de a Carrer del Colón közepén rájöttünk, hogy esélytelenek vagyunk. Úgyhogy megkezdtük a búcsúzkodást. A lányok mind pityeregtek, ölelkeztünk, alig akartak elengedni. Nagyon megható volt, még mindig kavarognak bennem a dolgok. Még Dave szeme is könnyes volt, nagyon megszerettem a srácot. Nagyon kedvesek, megígérték Javival hogy kijönnek a vonatomhoz elbúcsúzni. Végül Joan-nal és a torkomban gombóccal hazaindultunk. Megbeszéltük, hogy egyikünk sem tud ilyenkor könnyezni, nade majd otthon.
Az az igazság, hogy nagyon jószívű kedves emberek az itteni osztálytársak, és már csak miattuk is megérte Valenciába jönni erasmussal. Kompenzálták a suli színvonalát.

Köszönet mindenkinek, aki követte, kommentálta a blogot.
Holnaptól már otthon kezdem meg a posterasmus depressziómat.

utolsó napok - 1

Összeraktam nagyjából a bőröndöket. Már csak egy-két dolog hiányzik, amiket holnap tudok bepakolni. Úgy volt, hogy a parton nézzük a japán meccset de olyan finom volt a víz, hogy bennragadtunk. Kiírtam cd-re az összes fotómat és odaadtam a csapatnak. Este 8-kor találkozunk, hogy együtt megnézzük a spanyol meccset. Utána meg gondolom iszunk.


Persze nem a rák a lényeg a képen!

utolsó napok - 2

Tegnap ajándékbeszerzéssel telt a délelőtt. Utána itthon voltam kicsit, majd vettem egy kebabot és kiültem a Ciudad de las Artes-ba megenni. Így búcsúztam el a helytől. Mégy egy horchatát is ittam, hogy teljes legyen az élmény. 20:00kor találkoztunk a csapattal és a belvárosban, a Carmenben kiültünk egy helyre. Elbúcsúztunk Louise-tól, aki hajnali 2-kor állt tovább Valenciából. Ezután még egy-két helyen ittunk sört meg agua de valenciát, a végén egy diszkóban kötöttünk ki, de hihetetlen, mennyire szar minden spanyol diszkó. Unalmas számok, kevés ember és drága is. Fél négy körül indultam haza. Nagyon megelepő volt, hogy végig egyedül voltam a Turia mentén, a háromnegyed órás út alatt talán 3 embert láttam...Mint egy kísértetváros.
Most megyek böröndöt pakolni. Aztán strand, meccsnézés meg ilyenek...

utolsó napok - 3

Ma meccsnézés: Németország-Anglia. A parton egy bárban Rebeccával Daviddal és Maríaval. A bár tele friccekkel meg angolokkal, nagy volt a hangulat a góloknál. A meccs is élvezetes volt, Rebecca meg boldog a végén. Aztán 6-kor még kisétáltunk a partra napozni egy picit. Este még bekullogok a belvárosba egy koccintásra Louise-zal. Holnap még sulizunk egyet aztán megint part, ha minden igaz.

utolsó napok - 4

Davidékkal elautóztunk egy kicsit északabbi partrészre, mert ott tisztább a víz. Hatalmas hullámok voltak, volt ami akkora, hogy a víz igazából térd alá ért, a hullám viszont teljesen beterített. David barátnője kémikus és az ő kollégáival voltunk, jófej csapatnak tűnik. Mindenki másnaposan kóvályogva érkezett. Valakinél volt sárgadinnye, nagyon finom, talán a legjobb amit valaha ettem. Kb. 1-től este 7 ig voltunk ott, szép piros lett a hátam, mire hazaértem. De szerencsére fájni nem fáj, csak a lábamon érzem enyhén, hogy húzódik a bőr.

Este utoljára Turiáztunk egyet. Sajnos mindenki fáradt volt az egész napi napozástól. 11-kor elmentünk a modern művészeti múzeumhoz egy ingyenes koncertre. A lépcsőről hallgattuk. Én végig fotóztam az arcokat.

A franciák egyik vendége. A nevét nem tudom, de nagyon helyes.
Jobbra egy olasz lány, azt hiszem María, Lavinia barátnője. Ő se rossz.

utolsó napok - 5

Azt hiszem, most láttam utoljára Surit... Hazaértem részegen, erre itt találom őt és Albát. Beszélgettünk kicsit, megkérdeztem, mikor mennek haza végleg, erre mondja, hogy holnap...ez azért szíven ütött. Én holnap strandolni megyek délelőtt Davidékkal és így lehet, hogy elkerüljük egymást. Azért nekem tényleg megrázó volt, bár azt hiszem, Suri hamar túlteszi magát rajtam. Kezdenek begyorsulni a dolgok...
Amúgy voltunk a jamón ibéricós helyen. Jó volt, mint múltkor. Utána megnéztük a meccset, majd csocsóztunk egy bárban. A csocsó nagyon vicces volt. A bábuk fémből, ahányszor labdába értek, olyan volt, mint egy középkori játék...

Forma 1 a partonDavid csapol



Futbolín
David barátnőjével