2010.03.28.

Adina volt olyan kedves, hogy bevállalt egy paprikás krumplit. Persze az előkészületekbe besegítettem. Együtt szálltunk nyeregbe egy jó ínhüvelygyulladásért a szar késeinkkel. Mindegy, a lényeg, hogy a lányoknak nagyon ízlett, külön felhívtam a figyelmet a Magyarországból hozatott (maxi riszpekt Doki!) pirospaprikára. Adinát is dicsérnem kell, mert sikerült teljesen autentikusra főznie. A képeken meg olyan fejjel vigyorgok, mintha két üveg bikavér járná a táncát a fejemben, pedig ma nem ittam semmit. Lehet, hogy pont ezért. Elvonási tünet. Amúgy végigdolgoztam a mai napot meg a tegnapi délelőttöt is, mert van egy leadás kedden. Persze azt hiszem, minket erasmusosokat le fog szarni a tanár, mármint hogy ad haladékot. De én meg akarom csinálni. Aztán meg visszaszámolok Turcsi érkezéséig. A lányok megint elhúznak Semana Santázni, úgyhogy lesz nemulass.